Itthon sajnos inkább az utóbbi látszik, rengetek a kiskapu, és szorgos népünk ezeket mind ki is használja. Hogy lehet az, hogy egy rendőr már negyven valahány évesen nyugdíjban csücsül ráadásul igen jó nyugdíjjal?! Hogy lehet az, hogy a statisztikák szerint többszázezer rokkant él e hazában? Hogy lehet az, hogy annyian nyugdíj előtt álló ment orvosi papírral vagy jogszabállyal felvértezve idő előtt nyugdíjba? És ezt még el sem ítéljük?! Persze hisz mi is megtennénk a helyükben.
Az adók pedig magasak, a legmagasabbak lassan Európában, ami miatt joggal lehet sírni. Vajon nincs összefüggés a kettő között?
Az én adómból ne írassa ki magát senki jogtalanul betegállományba, és ne menjenek álrokkantak ezrei rokkantsági segélyre, vagy előnyugdíjba munkát keresni már nem akaró ötvenesek.
A nyugdíj és a rokkantnyugdíj csak bizonyos szabályok esetén jár, aki megszegi ezt a szabályt – például úgy, hogy lefizeti az orvosát – azt csukják le. Az orvost is.
Ma Magyarországon kevesebben fizetnek adót, mint ahány „eltartott” van. Ha ez így folytatódik, akkor a normális dolgozni akaró emberek máshol keresik majd a boldogulásukat, és nem marad más ebben az országban, mint a sok előnyugdíjas, álrokkant meg segélyre váró.
Akkor majd rájönnek, hogy az állam, az nem egy megfoghatatlan végtelen pénzgyárat rejt. De akkor már késő lesz.
